Miért kell sznobok legyünk, ha whiskyről van szó?

A whisky a világ legnagyszerűbb itala – a legendáké, barátságoké és kapcsolatoké. Ősi Gall írások szó szerint az élet vizének nevezik. Egyetlen más ital sem kínál és képvisel ennyi kifinomultságot, eleganciát, összetettséget és értéket. Fantasztikus változatosságának köszönhetően senkinek nem szabad leragadni annál a whiskynél, ami nem felel meg tökéletesen az ízvilágának. Minden azzal kezdődik, hogy megismerjük: mi is található a whisky palettán. Ehhez pedig pont a tökéletes helyen és oldalon vagy, kedves whisky imádó.
Van egy igazi rajongás a whisky iránt, ami nem volt meg az emberekben 30 évvel ezelőtt, és ez lehetővé tette, hogy mélyebben kutassunk az után, mi is kerül a hordókba. Ennek eredményeképp az ital minősége, amiket palackoznak, sosem volt ennél jobb. Általában (de nem föltétlenül) minél fiatalabb egy whisky annál durvább az ízvilága, mivel nem volt még ideje levetkőzni az erős, karakteres és éles sarkait, és arra sem, hogy selymesebb, tölgyfahordós karaktereket szívjon magába. Néhány whisky, így például a Glen Grant, vagy a Glenfiddich csak 18 év érlelődés után talál magára igazán. Ezzel szemben a bourbonok, a kanadai és amerikai whiskey-k, az indiai és Ausztrál whisky-k elég hamar érlelődnek. Sőt, igencsak szokatlan ezektől az, hogy 15 év hordóban tartás után is kellemesen fogyaszthatóak legyenek, egész egyszerűen azért, mert sokkal melegebb körülmények között érlelődnek.

John Lamond